10.-11. Fejezet

 

10. fejezet

 

Remy Curran

 

Fordította: BaBett

 

– Jó estét, Ellamore. Üdvözöljük a Forbiddenben!

Asher mikrofonba mondott köszöntője rengeteg sikoltozó rajongót vonzott, főleg nőket, akik vadul integetve rohantak a színpadhoz. Én vigyorogtam abiztonságos kis székemről a dobszerkó mögül, ahogy Asher-nek még két lépést kellett ugrania hátrafelé, hogy a kapkodó lánykezek ne érjék el.

Ideges nevetése visszhangzott a hangszórórendszerben, közvetlenül azelőtt, hogy kimondta volna:

– Én is örülök, hogy látlak titeket, hölgyeim, de most már jöjjön a zene, rendben?

A nők elkezdtek kántálni valamit, ami úgy hangzott, mint az „If I Knew”, ami a Non-Castrato által játszott egyik dal címe sem volt. Én zavartan a homlokomat ráncoltam, azon gondolkodva, hogy mi a fenéről beszélnek.

Asher visszapillantott ránk, és azt mondta: „CountingStars”, aztán felhúzta a szemöldökét felém, és hüvelykujjal felfelé mutatott.

Nem voltam ideges, általában nem volt gondom a tömeg előtt. Ésa maszkommal a fejemen, még csak egy rángást sem éreztem a fellépési szorongásból. Azt hiszem, a tudatalattim tudta, hogy ha valamit elrontok, az nem lesz baj, mert senki sem tudta, hogy tényleg én vagyok. De abban a pillanatban, amikor Asher felemelte a hüvelykujjáta jóváhagyás és támogatás jeleként, csendben tudtomra adva, hogy jól fogom csinálni, egy kis bökkenés támadta szívverésemben,és minden felborult bennem.

Ezért teljesen őt hibáztattam, amikor elejtettem egy rohadt dobverőt. A színpad üreges padlójának ütközött, hangos visszhanggal, amitől az összes bandatársam felém nézett... és a tömeg fele is, aki minket nézett.

A leesett ütőmért kapkodva olyan gyorsan kiegyenesedtem, hogy a vér a fejembe szaladt, és azonnal megszédültem. De egy bűnbánó vigyort küldtem, és integettemmindkét ütővel magam fölött, hogy mindenki tudja, jól vagyok. Minden rendben volt itt hátul. Egyáltalán nem volt okuk úgy bámulni rám, mintha idióta lennék.

Asher visszafordult a mikrofonhoz. – Gondolom, ez volt a végszó, hogy bemutassam a zenekarunk legújabb tagját. Mindenkit kérek, adjatokSticksnek, alegjobb rohadt dobosnak, akit valaha is hallottatok, egy kis bátorítást, rendben?

A kezét a szájához szorítva, halkabban hozzátette: – Neki ez az első alkalom,úgyhogy legyetek vele gyengédek, kérlek.

Néhányan nevettek, többen éljeneztek, de haver, a terem bátorított.

Belülről felizzva, üdvözlésképpen a fejem fölött meglengettem a ütőimet, aztán összeütöttem őket négyszer egymás után, hogy megadjam a dal ritmusát, és bumm...márisaz egyik kedvenc OneRepublic számom feldolgozását játszottuk. Élőben. A közönség előtt. Emberek előtt. Egy egész versszakba telt, mire elkezdtem játszani, de amikor eljött az intró, jól csináltam.

Olyan volt...

Király volt.

Az álmom valóra vált. Nem tudtam abbahagyni a vigyorgást, nem tudtam abbahagyni a játékot. Amikor a dal véget ért, csak mentem tovább, mozogtamegyenesen a „Ceilings” című dalba.

Asher meglepetten pillantott vissza rám. Aztán megforgatta a szemét, mintha azt mondta volna, hogy tudnia kellett volna, és elvigyorodott, mielőtt visszafordult volna az első sorhoz. Ahangja keményen megcsapott, és mintha a csontjaimban vibrált volna, visszhangzott a gerincemben, és a lábujjaim végét is megborzongatta.

Tiszta nirvána volt. Az én mennyországom.

Észre sem vettem, hogy hány dal és mennyi idő telt el, amígAsher azt mondta, hogy tartunk egy rövid szünetet. Ekkor hirtelen rádöbbentem, hogy mennyire átáztam a ruhámban és a maszkban az izzadságtól a felülvilágítókból áradó meleg miatt. Aztán felálltam,és a lábaim és a hátam felsikoltottak a sokáig tartó ülés miatt.

Megdolgoztattam a vállamat, és egy-két alkalommal kirúgtam a lábam, majd követtema másik hármat, leugrottam a színpad oldaláról a tömegbe. Ott nem volt „backstage”, így azonnal elárasztottak minket, a legtöbben összegyűltek a színpad mögöttAsher köré, hogy a kezét foghassák.

Egy fekete Forbidden pólós férfi jelent meg – ugyanaz a dögös fickó, akimegmentett Grimtől, a pöcs kidobótól, és kihozta Ashert, hogy beengedjen. Ősegített kiszabadítani Ashert a kapaszkodók közül, majd utat nyitott nekünk, hogy eljuthassunk oda, ahol ő és Asher elvezettek minket egy hátsó szobába, ahol volt egy kanapé, néhányszekrénnyel és egy kis konyhasarokkal.

– Kösz, Quinn– mondta Asher a gyönyörű óriásnak, miközben az alkarjával végigsimított a homlokán csillogó izzadságon. – Életmentő vagy.

Quinn mosolya imádnivaló volt: szexi, félénk és kedves egyben.

– Nem, semmi gond. Azért jobb, ha visszamegyek a bárba. Tényleg nagy tömeget vonzottál, ma este.

Ahogy Asher intett neki, Quinn elkezdett hátrálni, csakhogy megérezte a tekintetemet vagy valamit, mert felém pillantott.

Egy apró elismerő intést küldött nekem, és azt mondta: – Szép munka. Nagyszerű volt a hangotok.

Ahogy eltűnt az ajtón, én a hely után bámultam, ahol járt, és megpróbáltam,hogy ne sóhajtozzak. Kedveltem Quinnt. Volt valami az aurájában, ami miatt nem tudtam...kellemesnek éreztem magam. És biztonságban éreztem magam. Ráadásul olyan könnyű volt őt bámulni.

Ekkor Galloway megütötte a karomat. – Haver, elkaptad a csajt, aki a melleit mutogatta nekünk? Aki a szűk, sárga topban volta köldökéig érő dekoltázzsal. A te nevedet kiabálta.

Tanácstalanul pislogtam rá. – Huh?

Megforgatta a szemét. – Ó, igen, így van. Te nem szereted a csajokat. Micsodapazarlás.– Holden felé fordult, aki a pólóján lévő izzadságfoltokat törölgette,közvetlenül a hóna alatt. – Holden, te láttad őt, ugye? Azt a ribancot ma este.

Rosszallóan felnyögtem, és tekintetemmel Ashert kerestem. Nem tudtam, miért, decsak mindig azon kaptam magam, hogy őt nézem, amikor a közelben van. Nem volt nagyés klasszikusan csinos, mint a munkatársa, Quinn, de a karcsúságát figyelveés mélyen szögletes arcát ugyanolyan izgalmat váltott ki belőlem. Kivéve, hogy egyáltalán nem éreztem magam biztonságban, amikor a szemem rajta volt. Úgy éreztem... nem is tudom... kihívást, egy kicsitmintha egy szikla szélén állnék,és már azelőtt éreztem, hogy az adrenalinlöket átjárja a véremet, mielőtt még leugrottam volna.

Figyelmen kívül hagyva mindannyiunkat, lehajolt, hogy kinyisson egy miniatűr hűtőszekrényt, és elővett egy üveg vizet. A tekintetem a fenekén időzött. Nem viselt szűk nadrágot, mint sok rocker manapság – khm, Galloway–, de az anyag szépen feszült a tökéletes fenekén, ahogy lehajolt.

Aztán túl hamar kiegyenesedett, és visszafordult felénk, mielőtt még befejezhettem volna a bámészkodó partimat.Rajtakapott, de ahelyett, hogy rosszallóan nézett volna rám, mert megnéztem őt, inkábbfelemelte az üveget. – Kérsz egyet?

Megráztam a fejem, bár a szám olyan száraz volt, mint a fűrészpor. – Igazából,meg kell találnom a klotyót.– Amitől rettegtem. Annyira nem vártam, hogy belépjek a férfi mosdóba ezen a helyen. Miért, ó miért, miért nevettem JodiPisi Tölcsérén, és szándékosan nem hoztam el?

– Használhatod a dolgozókprivát mosdóját.– A férfi egy közeliajtó felé intett, én pedig majdnem elsírtam magam a megkönnyebbüléstől.

– Gracias.– Köszönöm, köszönöm, köszönöm.

Beszaladtam a kis helyiségbe, örültem, hogy teljesen magamra maradtam a pisiszünetben. A maszkomban összegyűlt izzadtsága frászt hozta rám, de nem engedtem a kísértésnek, és nem vettem le a maszkot egy kis időre, hogy gyorsan megszáradjak. Rossz érzésem volt, hogy valószínűleg rosszul húznám vissza.

Miután megmostam a kezem, és visszatértem a csoport többi tagjához, Gallowaymég mindig a különböző nőkről fecsegett, akiket szerinte meg tudna szereznimég az éjszaka vége előtt, miközben Holden csendben hallgatta. Asher elterülve ült a kanapén, fejét a párnáknak támasztva, lehunyt szemmel,és ujjai és lábujjai olyan ritmusra kopogtak, amit csak ő hallott. Az ajkai mozogtak, ahogy csendben énekelt magának.

Amikor becsuktam magam mögött az ajtót, a szempillái kinyíltak, és zöld szemeifelmértek engem. – Hogy bírod? Remekül játszol.

– Gracias.– Megvonogattam a vállam, és letelepedtem egy oldalsó székre. – És jól vagyok.Határozottan érzem a hangulatot, és készen állok arra, hogy újra kint legyek.

Az izgatottság kiszivárgott a hangomból, amitől úgy vigyorgott, mint egytapasztalt profi, aki elnézően mosolygott egy zöldfülűre, és valószínűlegemlékszik az első alkalomra.

– Nos, hidd el, amit mondok; pihenj ki mindent, amit csak tudsz. Még csak a felénél tartunk.

Már a felénél jártunk? Nem! Nem lehetünk ilyen közel ahhoz, hogyvégezzünk. Annyi energia volt még bennem. Napokig ezt akartam csinálni. És annyira elegem volt ebből a napokig tartó szünetből.

Asher visszatért a csendes meditációjához, vagy bármihez, amit éppen csinált, miközbenGally csak a farkáról beszélt, és arról, hogy kinek akarja feldugni, mielőtt vége lenne az éjszakának. Undorító. Mellette Holden némán hallgatta a hencegését. Türelmetlenül tologattam a székemet, képtelen voltam nyugodtan ülni.

Végül Asher még mindig csukott szemmel megszólalt. – Oké, Sticks. Elindulunkvissza.

Azon tűnődve, hogy miért engem szólít meg, és senki mást, felé pillantottam,homlokomat ráncolva. – Huh?

Feltápászkodott a kanapéról, és olyan szexi módon állt fel, ahogy csak egy dögössrácnak sikerült, és rám vigyorgott. – Esküszöm, hogy a buzgóságod hangosabb, mint Gally csiripelése.

Galloway abbahagyta a beszélgetést, hogy felénk pillantson. – Minek hívtál?

– Semmi.– Asher körbeforgatta az ujját a feje fölött. – Guruljunkki.

Az előadásunk második fele úgy tűnt, hogy még gyorsabban megy, mint az első. És hajnali negyed kettőre, amikor Asher mindenkinek jó éjszakát kívánt, én még mindig túlságosan fel voltam pörögve ahhoz, hogy megnyugodjak.

Ezt imádtam.

Mindig is vágytam erre a lehetőségre, figyeltem más zenekarokat a színpadon, és azt kívántam, bárcsak én is megtehetném egy nap, de még mindig nem tudtam, nem tudtam, hogy ez ad nekem egyfajta löketet. Ráadásul a rajongók tényleg imádtak minket, ami... hűha.

És a fenébe is, én is szerettem őket.

Amint leszálltunk a színpadról, beözönlöttek, a legtöbbenAsher körül, de néhányan lecsaptak Gallowayre és Holdenre is. Meglepett kiáltást adtam ki, amikor egy pár kar körém tekeredett,és erősen megszorított.

– Ó, Istenem, Remy!– Jodikiálltotta fülembe. – Nem hiszem el, hogytényleg megtetted! Annyira nagyszerű voltál.

– Gracias.– Nevettem, és újra megöleltük egymást. Amikor elhúzódtam, láttam, hogy egy szűk, sárga pólót visel, aminek a dekoltázsa a köldökéig ér.

Dios, tudhattam volna, hogy ő az a villantó, akiről Galloway beszélt.

– Ó, a francba. Te voltál az, aki villantott nekem? Nem hiszem el, hogy te villantottál nekem.Tényleg? Ez olyan, mintha egy csomag üvegrakétát vennél egy használt tűzijátékos standnál.Tudod, hogy nem kapsz bumm-bummot tőlem.

Jodi felnevetett. – Tudom, de nem tehetek róla. Elkapott a hév.

– Ne aggódj emiatt, édesem.– Galloway bebattyogott kettőnk közé, hogy átkarolja Jodi vállát, és rámosolyogjon. – Mi, a zenekar heteró tagjai pokolian nagyra értékeltük a műsort. Szép mellek, egyébként.

Jodi felvonta finoman nyírt szemöldökét. – Hát, köszönöm.

– Még szép.– A férfi lassan elvigyorodott. – A nevem Billy. Billy Galloway.

Amikor Jodi felemelte a kezét, hogy megrázza, lenyomtam az ujjait.

– Nem.– Gallowayre pillantva mordultam: – Nem akar megismerkedni veled.

– De igen, akarok– mondta Jodi.

Nem törődtem vele, és továbbra is a basszusgitárosra bámultam. – Jodi az énbarátom. Te pedig maradj távol tőle. Megértetted?

– Mi vaaaan?– Gally ártatlan mosolya egy hat hónapos gyereket sem tudott volna becsapni.– Csak bemutatkoztam a barátodnak.

– És kitaláltad a melltartóméretét – motyogtam.

– 36 DD – morgott, és Jodi szája tátva maradt.

– Hűha, de jó vagy.

– Tudom, ugye?– Gally előrehúzódott, és megkérdezte: – Akarod, hogy bemutassam?– ahogy Asher is csatlakozott hozzánk.

– Szia, Sticks. Szép munka volt ma este.

Gallyról megfeledkezve, Jodi bámult rá, a szemei kidülledtek, ahogy rácsapotta karomra.

– Szent... szar – suttogta. – Asher Hart ott áll.

– Ó, Istenem– suttogtam vissza. – Te is látod őt?

Asher kuncogott. – Szia – mondta, és a kezét nyújtotta Jodinak. – BiztosanRemy barátja vagy.

Jodi nyöszörgött, miközben megrázta a kezét. Amikor a lány tovább bámult ésfel-le rázta a kezét anélkül, hogy bármit is mondott volna, megforgattam a szemem.

– Ő itt Jodi– mondtam. – Ő a barátom, akinekáltalában jobb akommunikációs képessége, mint nekem.

– Quierosentarmeentucara– fakadt ki Jodi.

Bár Asher zavartan pislogott, nyilvánvalóan nem értette, énfelkiáltottam: – Jodi!– Képtelen voltam elhinni, hogy épp most kérte meg, hogy haddüljön az arcára, vagyhogy tényleg emlékszik, hogyan kell helyesen kiejteni a kifejezést, csak rémülten bámultam rá.

– Mi van?– kérdezte ártatlanul. – Mondhat nemet, ha nem érdekli.

Egy újabb nevetéssel Ashernek sikerült kihúznia az ujjait az övéből. – Ahaverod megmentette a seggünket ma este – mondta, nyilvánvalóan fogalma sem volt arról, amit Jodi az imént kért. – Nem is tudom, mit csináltunk volna, ha nem találtuk volna meg Stickset, hogy csatlakozzon a bandához. Elképesztő tehetsége van.

– Ó, tudom!– Jodi átkarolta a karjával az enyémen, és magához húzott egy büszke mosollyal. – Remy már akkor dobolt, amikor még csak pelenkában futkároztunk együtt. Csodálatos csaj.

Elakadt a lélegzetem, ahogy Asher pislogott. Amikor megcsíptem ott, ahol senki semláthatta, Jodi felugrott, és riadtan felnyikkant, a szemei pedig elkerekedtek. – Úgy értem, pasi. Ő elképesztően jó pasi.

– A francba, kislány.– Elhúzódtam tőle, hogy cáfoló pillantást küldjek rá. – Mennyiittál ma este?

Jodi idegesen felnevetett, a szeme üveges volt a pániktól. – Túl sokat.– Visszafordult Asher felé, és nagyot nyelt. – Nyilvánvalóan.

Asher rávigyorgott, de ugyanolyan gyorsan felém fordult. – Hé, amikor van egy perced, be akarlak mutatni a srácoknak, akikkel együtt dolgozom.

Egyenesen rám nézett, úgyhogy gondolom, hozzám beszélt. Visszaharaptam egy meglepett nyögést és összerezzentem, kicsit óvakodtam attól, hogy túl sok emberrel találkozzak ebben a maszkban. Ez egyremek álca volt, de nem nagyon érdekelt a bűntudat, ami a megtévesztéssel járt. Viszont nem akartam még több embert megtéveszteni.

De Asher még mindig engem nézett, és a zöld szemei annyiramagával ragadóak voltak. Átkozottul gyönyörű zöld szemei.

Végül bólintottam, és azt mondtam: – Persze. Oké. Bármikor.– Szóval a bárpult felé vezetett, és azt hiszem, a „bármikor” pont akkor jött el. Mierda.

11. fejezet

 

Remy Curran

 

Fordította: Suzy

 

Nem tudom, hányszor állítottak meg a rajongók meg akarván ölelni Ashert, megcsókolni, vagy csak megérinteni a pólóját. Néhányan túlságosan vonakodtak, hogy kapcsolatot teremtsenek, de olyan közel tömörültek, ahogy mertek, és ettől az utunk a bár felé olyan volt, mint a Boston Maraton.

Többnyire révetegen és távolságtartóan viselkedett mindenkivel,rájuk mosolygott, és kartávolságnyira tartotta őket, miután hagyta, hogy megöleljék.

Vagy másfél méterre voltunk a célunktól, amikor egy csinos kis szőke tört át a tömeg között, hogy elérje őt, azt sikoltva:– Asher!

Ő a legnagyobb vigyorban tört ki és viharosan a karjai közé fogta a lányt, megpuszilva a halántékát.

Fingom sincs, ez miért zavart. Alig ismertem ezt a srácot, és teljesen birtoklóan éreztem valaki iránt, mert úgy gondoltam, annyira dögös, hogy teljesen nem az én stílusom. A fenébe, szempillám se rebbent, amikor a női rajongók lekapták Fishert, pont előttem… amikor még jegyesek voltunk. Mégis, keményen megüt a kísértés, hogy lerántsam a szöszit Asherről a szép fakó hajánál fogva.

Talán mert annyira boldognak látszott, amikor a lányra nézett. Jobban tetszett, amikor azokon a hülyeségeken mosolygott, amiket én mondtam.– Szia, gyönyörű – kiáltotta a zajon át a fülébe. – Kösz, hogy eljöttél ma este.

Mentálisan próbáltam szétcincálni a barátnője kinézetét, de basszus, egyetlen hibát sem találtam rajta, amikor Asher felém fordította.

Ó, remek, döbbentem rá. Be leszek mutatva a tökéletes példánynak.

– Sticks, ez itt Caroline.

Egyik szemöldökömet felhúzva néztem rá. – Az ok, amiért a „Sweet Caroline-t” játszottuk ma este? Kétszer.

Visszavigyorgott. – Nagyon is.

A lány felé fordulva nyitottam a számat, hogy hazudjak, és azt mondjam, mekkora öröm, hogy találkoztam vele, amikor valaki felénk kiáltott.– Oké, köcsög. Elég a pusziból, ölelésből. El a kezekkel. Most!

Odapillantva megláttam egy srácot a pult mögött, aki beintett Ashernek.

Kíváncsian, hogy miért olyan dühös, megkérdeztem – Az ki?

Asher vigyora egyre nőtt, ahogy Caroline eltávolodott tőle. – Caroline férje.

A szemöldököm meglepődve felrándult, és igen, megfordult a gyomrom a megkönnyebbülés kicsiny gömbjétől. Miután láttam, hogy Caroline a pultra felugorva megcsókolja a férfit, aki még mindig beintett Ashernek, homlokráncolva fordultam felé. – És te flörtöltél vele, mert…

Kuncogott. – Mert kurva jó móka baszakodni Tennel. Komolyan, ki kéne próbálnod.

Előrelökdösött, amíg ott nem álltam, ahol előtte Caroline volt, mert ő már elröppent, hogy egy barnával és a vöröshajúval beszélgessen vagy fél méterrel lejjen a pultnál.

– Szóval, ő a feleséged, mi? – kérdeztem szemügyre véve a srácot, akit Asher Tennek nevezett. Amikor ránéztem, meglepődve láttam, hogy a fél arca sebhelyes. Aúcs.

Vágyakozó pillantással Caroline felé, bólintott. – Fura, mi? Szerencsés seggfej vagyok.

Hosszan füttyentettem. – Azt mondom, mert szent szar… édes popsija van. Fogadok, hogy minden fickó ebben a helyiségben odaadná a bal heréjét azért, hogy megtapizhassa.

Ten mosolya elhalt. – Mit mondtál, anyabaszó?

Kuncogva megböktem Asher karját. – Igazad van. Ez mókás volt.

Ő fuldokolt a víztől, amibe épp belekortyolt, és végül kiköpött egy keveset a pult tetejére.

Amikor elkezdett nevetni, Ten rám mutatott, és azt követelte:– Ki a faszom ez az szarzsák?

– Ten, ezt itt Sticks. A bandánk legújabb tagja. Ő a dobosunk.

– Nekem halott dobosnak tűnik.

– Ó, hagyd békén – mondta neki Asher elég szelíden, miközben felvett egy szalvétát, és feltakarította a rendetlenségét. – Én mondtam neki, hogy szórakozzon veled.

De Ten már átmászott a pulton felém, láthatóan elszántan, hogy megnyomorít.

Szent szar. Hátratántorodtam, a szemeim elkerekedtek az aggodalomtól. Basszus, egy nyilvános este, és már két pasas fenyegetett elpicsázással.

A férfiak mindig ilyen verekedősek voltak?

Asher az egyik kezét felemelve közénk lépett. – Nyugi – parancsolta, a hangja kemény volt. – Sticks meleg. Nem fog komolyan kikezdeni Caroline-nal.

Ten rándulva megállt, és hitetlenkedő pillantást vetett Asherre, mielőtt visszafordult felém, és gyanakvóanösszehúzott tekintettel nézett rám. – Nem hangzott nagyon melegnek azzal a sok szarsággal, amit összehordott róla.

Felemeltem mindkét kezemet. – Az vagyok. Higgy nekem. Szerintem te dögösebb vagy a feleségednél. – És csak mert tényleg jó móka volt felbosszantani őt, a felesége után néztem, és vállat vontam. – Úgy értem, persze, szép dudái vannak, meg minden. – A tökéletes formával és mérettel, amitől egy olyan lány, mint én, teljesen féltékeny lesz. – De én inkább azt nézném meg, mit pakoltál a cipzárod mögé.

Visszafordultam, hogy jelentőségteljes pillantást vessek a nadrágja elejére és észrevettem, hűha, a fickó jelentős méretű dudort viselt. Talán Jodinak igaza volt, mikor elkészítette a férfialsómat.

Készen álltam arra, hogy Ten homofób lesz, és azt mondja, tűnjek el előle, így meglepődtem, hogy csak elvigyorodott. – Bassza meg, igen, szeretnéd tudni. – A sliccére mutatott. – Pont itt egy egyedülálló, A-osztályú lenyűgöző farok van.

– Ó, Jézus – motyogta Asher.

Ten felvonta a szemöldökét, és kihívóan nézett rá. – Mivan? Caroline nem tudja távol tartani tőle a kezeit. Vagy a száját. A puncija is imádja. – Aztán végül ismét rám szegezte a figyelmét. – És te… még a közelébe se juthatsz, meleg srác.

Végre megkapva a várt választ, vigyorogtam és rákacsintottam.

Még jobban elkomorult. De egy pillanat töredékével később egy új vigyor tört elő az arcán. A karomat megbökve hízelgett. – Szerinted dögösebb vagyok, mint Hart, ugye? Ugyan már, beismerheted.

– Ehhh…– Nem mintha akartam volna, hogy Asher megtudja, mennyire vonzódom hozzá, de valahogy elárultam magam a Ten felé vetett kétkedő pillantásommal. Így, mivel már belekevertem magam, belementem, és szelíden azt válaszoltam:– Nem mennék ilyen messzire.

Nem állt szándékomban kényelmetlenséget okozni Ashernek, de egyszerűen nem tudtam hazudni erről. Túlságosan féltem, hogy ránézzek és ellenőrizzem az arckifejezését, a haragos nézésemet Tenre fókuszáltam, amiért ilyen helyzetbe hozott.

– Ó, mindegy. Sokkal jobb seggem van, mint neki. – Megfordulva láttatni engedte a hátsóját.

Megnéztem. Hogy is ne tettem volna? Egy dögös srác megmutatta nekem a farmerbe csomagolt popsiját, és igen, határozattan volt ott hátul valami. De még a Ten nyújtotta szép görbülettel is, volt valami Asher cuki, feszes, acélos kis popójában keretbe foglalva a keskeny csípőjével, ami jobban vonzott.

Így azt mondtam. – Nem. Nem igazán.

Ten elkomorult. – Ó, mindegy. Szar vagy.

Asher nevetésben tört ki mellettem. Ez egyike volt a nyílt testű nevetéseknek, amikor a srácnak hátra kell hajtani a fejét, hogy az összes hangját kiengedje. Azon túl, hogy megkönnyebbültem, mert nem zavarta, hogy mit mondtam róla, felé vigyorogtam.

Visszavigyorgott, és megpaskolta a karomat. – Gyere. Bemutatlak a többi srácnak. Ne aggódj, ők közel sem olyan… Tenek.

Asherrel átsétáltunk a pult másik végébe, ahol párok csoportja gyűlt össze, Caroline-t – akit most már kevésbé utáltam, hogy tudtam, nem Asher barátnője – is beleértve.

– Srácok. – Intett a kezével felkeltve ezzel vagy féltucat ember figyelmét. – Ez itt Sticks, az új dobos. Úgy gondoltam, mostantól minden új bandatagot bemutatok nektek, hátha kiderül, hogy rokona valakinek.

Ránéztem a furcsa komment miatt, de a többiek nevettek.

És elkezdődött a mutogatás. – Az ott Mason és Reese. Mason is itt dolgozik, de ma szabad estéje van. Ugyanez a helyzet Knoxszal ott. És a mellette lévő csinoska Felicity, aki pincérnő itt. Caroline, vele már találkoztál. Hiányzik három hölgyemény, Eva, Zoey és Aspen, mert úgy döntöttek, hogy ma este otthon maradnak a kölykökkel. De azt hiszem, Pick valahol…

A hátsó folyosó nyílás felé nézett, mielőtt a baloldalunknál egy hang megszólalt.– Itt vagyok.

Asherrel mindketten abba az irányba pördültünk, és egy ajakpiercinges, szemöldökkarikás, dögös pasi mosolygott rám.

– Sticks, ő Pick, az én… – Asher egy pillanatig esetlenkedett, és megragadta egy hajtincsét, mintha hirtelen kényelmetlenül érezné magát. De aztán befejezte.– A, öö, a Forbidden tulajdonosa.

Egy pici csalódás villant fel Pick arcán, mielőtt ismét mosolyt kényszerített magára.

A kezemet felé nyújtva mondtam – Örülök a találkozásnak. Remek helyet hoztál itt össze.

Nem tudtam biztosan, vele miért ráztam kezet, és a többiekkel meg nem, talán mert ő volt Asher főnöke, talán mert több figyelmet szentelt nekem, mint a többiek, vagy az Asher felé mutatott reakciója miatt, de úgy éreztem, neki több... nem is tudom, figyelemre volt szüksége? Tiszteletre?

Valami merev és kellemetlen érzés áradt Asher felől, amikor Pick megköszönte,és azt mondta, jól csináltam a színpadon. Aztán Asher megütögette a karomat, hogy elvonja a figyelmemet a főnökéről.– És ez a fickó itt Noel. A másik pultos, aki ott dolgozik, Quinn, akivel már találkoztál korábban.

Picktől elszakadva biccentettem Noelnek, aki visszabiccentett. Quinn a pult legvégén áll egy turmixgép előtt, ami, ó, Istenem… úgy tűnt, épp egy piña coladát készít. Most rögtön meg tudtam volna halni egyért. Aztán Quinn fogta magát, és egy pici esernyőt tett bele egy ananászszelettel és cseresznyével együtt, és én majdnem nyöszörögtem.

A piña colada volt a gyengém.

Azon voltam, hogy teljesen átmegyek Jimmy Buffetbe, és elkezdem énekelni, hogy szeretkezzünk éjfélkor, és kapjon el minket az eső, amikor Asher azt mondta Noelnek:– Hé, haver. Adsz egy Angry Orchardot, ugye? És nekem hirtelen eszembe jutott, hogy basszus, ha innék is valamit, az nem lehet valami kevert csajos ital, mint a piña colada.

Lehetne?

Nem, valószínű nem.

– Kifogytunk – kiáltotta vissza Noel, miközben megtöltött egy kancsót Miller Lite-tal a csapból.

Asher fintorgott. – Tényleg kifogytunk, vagy csak szórakozol velem?

– Egy sincs a pult mögött. Ha vissza akarsz menni a raktárba és megnézni, hogy ki tudsz-e ásni egy láda meleget, akkor szolgáld ki magad.

– Persze, hogy megteszem. – Asher felém fordult. – Hé, Remy. Akarsz egyet?

Ezelőtt még sosem próbáltam azt a márkát, és nem voltam a malátalikőr rajongója, de nem ihattam piña coládát, és kizárt volt, hogy nemet mondjak neki valami furcsa okból, így vállat vontam. – Persze.

– Remy? – ismételte meg Ten a homlokát ráncolva, ahogy Asher elsétált. Megugrottam, meglepett, hogy felbukkant a semmiből a pult másik oldalán.

Megpördülve elszakítottam a tekintetem Asher tökéletes hátsójától,és Ten mogyorószín szemeibe néztem. – Hmm? Bocs, mi?

Összehúzott szemöldökkel nézett rám, ránézett a távolodó Asherre és aztán vissza rám. – Épp most hívott Remynek.

– Aha… – mondtam lassan. – Valószínűleg mert ez a nevem.

Épp csak kimondtam, amikor Jodi ért oda mellém, és átkarolta a vállam.– Hé, puta (ribi). Mit rendeltél nekem?

– Lám, lám, lám – motyogta Ten tudálékosan. – Csak nem Jodi az.

Jodi felépördült, a tekintete azonnal felhevült az érdeklődéstől. – Ó! Szia, Ten – dorombolta a legcsábítóbb hangján.

Kellemetlen érzés kavargott a gyomromban, de a basztikuli. Ha Jodi ismeri Tent, akkor valószínűleg lefeküdtek egymással. Francba.

Kettejük között mozgattam az ujjamat. – Ti ketten… ismeritek egymást?

Miközben csendben könyörögtem, hogy mindketten nemet mondjanak, Jodi megnyalta az ajkát, és a tekintete végigsiklott Ten szűk fekete pólóján. – Nem olyan jól, mint szeretném.

Ten szemei kissé összeszűkültek. – Úgy érted, annyira jól, amennyire valaha is fogsz. Már házas vagyok.

Jodi mosolya lassan kiszélesedett. – Hé, ez jó. Nem zavar, ha a feleség néz. – Előrehajolt és elmélyítette a hangját. – Valójában jobb vagyok, mikor műsort csinálok.

– Oké, nyugi csajszi. – Megfogtam a karját, és hátrarántottam, el a házas pultostól. – Próbáld meg távol tartani a kezeidet az új bandatagjaim barátaitól, különösen a házasoktól, kérlek.

Szipogott és haragosan nézett rám. – A bandatagokról szólva, az a szemét Billy Galloway nem hajlandó visszaadni a bugyimat.

Pislogtam rá, pillanatnyilag nem tudtam, mire gondol, mielőtt oldalra döntöttem a fejem, és megkérdeztem. – Hogy szerezte meg a bugyidat?

Felvonta egy szemöldökét. – Szerinted, hogyan, puta?

Leesett az állam. – ¡Dios mío!Szexeltél vele? Az imént? De.. te… hogy… Szent Isten, csak most találkoztál vele. És csak öt perce mentél el.

Vállat vont. – Mit mondjak? Eltalálta a megfelelő helyet. Nekem nem tartott sokáig. – Aztán kikerekedett szemekkel elhallgatott. – Ó, a fenébe. Nem akartad őt magadnak, ugye?

– Mi?! Fúj, nem. – Az undortól ráncolódó orral megrázom a fejem, még mindig próbálva tagadni, mit mondott, de... nem. Nem akartam, hogy bármilyen testközeli ismeretséget kössön bármelyik bandatársammal. Főleg azzal nem.

– Szóval... te nem bánod, hogy én…?

Amikor felvonta az egyik szemöldökét, sóhajtottam. – Egy kicsit túl késő ezt megkérdezni tőlem, de nem… szerintem nem. Csak nem hiszem el, hogy tényleg akartad őt. – A srác undorító volt.

Vállat vonva megigazította a haját, és ismét elkezdte pásztázni a tömeget. – Miért ne fogadnám el őt? Mintha a férfiváltozatom lenne.

Rohadtul nem volt az. Promiszkuitásilag... oké, talán. De másrészről, Gally egy nagyképű bunkó volt, aki a saját farkán kívül nem törődött mással. Jodi egy bulizós lány volt, aki néha – a legtöbbször – nem gondolta át a dolgokat vagy vette figyelembe mások érzéseit, de ezeken túl jó szíve volt, és soha senkit sem akart szándékosan bántani. Vagy csak én találtam mentségeket számára mindig, olyan régóta ismerem, hogy sokkal inkább egy kishúg számomra, mint barát. Valószínűleg szemet hunytam a hibái felett, túl könnyen megbocsátottam és egy kicsit védelmező lettem, ha valaki bántani próbálta.

– Ó! Ott van. – Lábujjhegyre emelkedett, és átnézett a tömeg felett, mielőtt azt mondta:– Az volt a kedvencem is. Bocsáss meg. Vissza kell szereznem a fehérneműmet. – És ismét eltűnt.

Én arra a helyre bámultam, ahol állt, még mindig ledöbbenve azon, hogy már elkapta az egyik kibaszott bandatagomat.

Hirtelen Ten csapott rá a pult tetejére, és rám mutatott.

– Remy– szinte kiáltotta. Aztán Jodi után mutatott. – Jodi, Remy. Remy, Jodi. Szent szar!– Hatalmasra tágultak a szemei, és felém bökdösött az ujjával. Aztán hozzám hajolt, és azt sziszegte:– Te vagy az. Te vagy… – A tekintete átsiklott rajtam. – Jézus, most már értem, miért írsz olyan hosszú üzeneteket Hartnak. Te egyáltalán nem muksó vagy. Te egy kibaszott csaj vagy!